postheadericon A hónap könyve

 

Cserna-Szabó András: Sömmi

Rózsa Sándor, a híres betyár alakját szépirodalmi formában is sokan megörökítették. Legendája tovább él Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Tömörkény István műveiben. Ezúttal Cserna-Szabó András egy kicsit sajátos szemszögből, modernebb formában idézi meg az alföldi szegénylegény életét. Cserna-Szabó András 1974-ben született Szentesen. Bölcsészkarra járt, majd prózaszerkesztője lett a Sárkányfű című irodalmi lapnak. Szépirodalmi munkássága (novellák, esszék) mellett gasztronómiai írásai is ismertek.

Egy öregember, Veszelka betyár monológjából rajzolódik ki Rózsa Sándor alakja Cserna-Szabó András Sömmi. című legújabb regényéből.

A „sömmi” a szerző elmondása szerint nem csupán egy jelentéssel bír, sok mást is takar. Az elején a puszta szinonimájaként jelenik meg, de rengeteg egyéb összefüggés is kiderül a könyvből, és a kifejezés tágabb értelmezési lehetőségével is megismerkedhetünk.

A regény története az 1820-as években kezdődik, majd 1848-ban fejeződik be, de az epilógus 1900-ig tart. Rózsa Sándor Veszelkával való megismerkedése nyomán tér át a híres betyár életére a történet: Veszelkát befogadja ugyanis a betyár csapatába. Rózsa Sándor végső célja mindig is az volt, hogy perzekútor, csendőr váljon belőle” – mesélte róla Cserna-Szabó András. Kossuthhoz több levelet is küldött, császári indítványokat adott be, hogy kegyelmet kapjon, melyért cserébe átáll a vármegye oldalára, de mindig elutasítják. 1948-ban azonban az összes betyárral együtt amnesztiát kap: Kossuth Vásárhelyen, toborzó útja egyik állomásán írja meg az erről szóló levelet, azzal a feltétellel, ha beálljanak a szabadságharcba. Csupán egy 200 fős hadsereget kellett összetrombitálniuk. Rózsa Sándor életének jelentős eseménye az 1848-49-es szabadságharc, ami a magyar történelem egyik legjobban dokumentált szakasza - ezt az időszakot kutatja az író, s ez a korszak adja a regény központi részét. Egy koronatanútól ismerheti meg az olvasó a közismert történetet. Veszelka Imre, „a legszöbb paraszt", Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája meséli el, hogy valójában hogyan is estek meg a dolgok. Ha valaki, hát ő igen közelről látta az eseményeket, és most (1900-ban) a szegedi Páva vendéglő előtt elmondja az igazi, eddig eltitkolt, megdöbbentő sztorit.

A valóság - legenda – a történelmi hűség és a fikció, valamint a sajátos újszerű ábrázolásmód ötvözete adja a regény egységét.

Cserna-Szabó András legújabb művét megtalálhatják a Városi Könyvtár újonnan beszerzett kötetei között.

 

Képtalálat a következőre: „sömmi”

 

Ajánljuk az olvasók figyelmébe!

Grecsó Krisztián : Megyek utánad

 
„Hogy lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?
Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben.
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.
Eredeti megjelenés éve: 2014

 

 

alt

 

Kiss Judit Ágnes: A keresztanya : Szomor Veron történetei

 

A Magyar Napló szerkesztősége és az Írott Szó Alapítvány 2006 elején regénypályázatot hirdetett, amelyen minden magyar író részt vehetett. A zsűri József Attila esztétikai elvét tekintette irányadónak: "Szép szó magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltött elvet jelent". A 2007-es Ünnepi Könyvhét alkalmából megrendezésre kerülő díjátadón Kiss Judit Ágnes művét ítélték a legjobbnak.

 

A regényről:

Az ideális adatközlő idős asszony, születése óta ugyanott él, lakóhelyéről ritkán teszi ki a lábát, és szeret beszélni. Szomor Veron ilyen. Faluján, Zsanócon átsöpört a történelem, és életének lassan nyolcvanhét éve alatt mindent átformált. Talán csak Veron nénit nem, akinek életkedve, derűje töretlen maradt a lassan elöregedő, pusztuló kisközségben. Mindenről tud, mindenről van véleménye, amit nem is rejt véka alá. Szívesen mesél a lánykoráról éppúgy, mint az utóbbi évek történéseiről. A szerző most az utóbbiakból válogatott.

 

Kiss Judit Ágnes: A keresztanya - Szomor Veron történetei